Tetétlen honlapja

Tetétlen régi település. Az eddig fellelt iratok közül a legrégebbi 1441-ben említi a falut.
Ekkor I.Ulászló Tetétlen helységet Földesi Márton, László és János testvéreknek adományozta. Az id�k folyamán Tetétlen község többször is képezte kölcsönök fedezetét, ill. a kölcsönök törlesztése elmulasztása miatt, többször cserélt gazdát. A tatárok kifosztották, a török uralom idején pedig Mahmut agának adózott a település.
1600-as évekt�l Tetétlen község önálló közigazgatással rendelkezik. 1608. június 13-tól Nagy András hajdúgenerális tulajdonát képezi a település a többi bajomi váruradalom tagjával együtt. A hajdúgenerális birtoklása ellenére nem tudunk róla, hogy itt hajdúvitézek telepedtek volna meg. A község megmaradt közönséges jobbágyfalunak. 1720-tól gróf Károlyi István lett a birtokos. 1734-töl Komáromi Györgyé lett Tetétlen. Az új gazda bútorgyárat alapított, számítva a falu ügyes kez� mestereire. A birtokos szabadidejében égitesteket vizsgált. A hagyomány szerint az egyik Komáromi fiú is foglalkozott a maga módján a csillagászattal. A magas ég testeit lelopta a földre és odavarázsolta a ferbli kártyára, szépen kigusztálva az öreg ég Holdját a tök disznó képében, a Göncöl szekerét pedig a tök hetes képében. Drága mulattság volt ez, mert három holdvilágos éjszakán, a toronyban kártyázva elveszítette a tetétleni birtokot. Els� nap éjjelén a rétségekét és legel�ket, második éjjel a szántóföldeket, harmadik éjjel a gulyát, kondát és a juhnyájat. A török dúlás idején a falu valószínûleg teljesen elpusztult és csak 1775-ben népesítette be az akkori földesúr Bónis Ferencz. A község széles, egymást keresztez� utcái máig mutatják, hogy a porták helyét "inzsellér cirkalmazta ki" , vagyis már terv szerint történt a telepítés. Bónis Ferenczcel egyid�ben a Komáromiak is tudhattak maguknak birtokot Tetétlenen. Komáromi az � részét 1841-ben eladta gróf Zichy Ferencnek, hogy megromlott anyagi helyzetén javítson.

Az udvarházat a Zichyék idején a számtartó és az udvari káplál lakta, a többi részét istállónak használták. A park része volt a kápolna is. Zoltai err�l így vélekedett: " … a magasan kiemelked� kerek halom ormán áll az a tömör falu kéjlak, amelynek földszinti szobájában a kártyának, emeleti fülkéiben a szerelemnek áldozott Komáromi. Az egykor annyira profán rendeltetés� épület, mióta gróf Zichy család lett az úr itt, Isten dics�ségének van szentelve, átalakíttatván kápolnának. A család híressége Zichy Géza innen kapta- monostor az itt lév� épület- a "Pál" - rendbeli apátokról a következ� nyolc soros vers volt olvasható:

" Isten a végczélunk,
Boldog lesz hajlékunk,
Hazánk és királyunk,
Szent marad minálunk.
Felh� ha környezne,
Dalolunk könnyezve.
Tiszta ha lesz egünk,
Dalolunk, nevetünk."
/ gróf Zichy Géza m�ve /

A parkban közel a kastélyhoz, egy völgy által elválasztva, mely halastó volt, látható még egy nevezetes épület, az un. " Liszt Ház ". a család vendégeit itt szállásolták el. Liszt Ferenc, mikor 1884. �szén csaknem három hetet Tetétlenen töltött, mint a grófnak, egykori tanítványának vendége, ebben a házban lakott. A nagy zongoram�vész sokáig nem akarta m�vészetével gyönyörködtetni a tetétlenieket. Helyette inkább komornyikjával együtt er�sen fogyasztotta a konyakot, ill. az érmelléki bakart, melyet még jobban szeretett. Hangverseny megtartásához csak elutazása el�tti napon kapott kedvet.
Erre a nem mindennapi eseményre a gróf meghívta a környezõ falvak úri családjait. A hangverseny fénypontja a mester és a gróf által közösen eljátszott Rákóczi induló volt. Liszt Tetétlenen még egyszer játszott, közvetlenül elutazása el�tt, mikor már a kocsi várta, egy búcsúszót improvizált. Ígérte, hogy megint eljön Tetétlenre, de miel�tt az ünnepelni tudó tetétleniek ismét köszönthették volna " elköltözött a weimári temet�be". Liszt Ferenc itt tartózkodásának 100. Évfordulóján emléktáblát avattak fel.
A Zichy birtokot 1930-ban - az akkori birtokos megromlott anyagi helyzete miatt- parcellázták. Egy részét a kastéllyal együtt Lilian Harvey filmszínészn� vette meg, a többi kisbirtok lett. A község 1567-töl, a református egyházközösség óta mindig református volt.
1780. augusztus 13-án kelt kötelezvényben Bónis Judit néhai Komáromi Imréné, Tetétlen örökös földesasszonya vállalja, hogy a maga és jobbágyai részére a református templomot és tornyot saját költségén felépítteti. A templom építését Mária - Terézia királyn� engedélyezte.
1802-ben volt a megnyitója a 15 négyszögöles szent építménynek.
Községünk 1944. október 18-án szabadult fel a német megszállás alól. A háború idején 102 fiát áldozta fel a hazáért. A háború után - itt is, mint bárhol országszerte - semmib�l kellett újrakezdeni mindent. Az emberek közösen összefogva próbálták helyreállítani a háború okozta károkat. 1971. április 25-t�l 1990. December 31-ig Tetétlen közigazgatásilag Kaba nagyközséghez tartozott. Önállóságának kezdetét� l- a sz�kös költségvetési évek ellenére- igyekezett a község Képvisel�testülete, polgármestere, jegyz�je a község fejlesztésén munkálkodni, a hiányosságokat pótolni.

A Tetétlenr�l szóló leírás Karczag Vilmos " Album gróf Zichy Géza 25 éves írói és m�vészi jubileuma alkalmára" címü munkája és " Tetétlen község 25 éve 1944-1969" címü helyi gyüjtés alapján íródott.